(Helyesírási hibák nem érvényesek diszgráfiásokra, ékezethiányért nem kövezünk meg külföldit, akinek nincs ékezet a gépén, ésatöbbi. Muszáj leírnom, hogy akinek nem inge, ne vegye magára, mert páran még így is magukra fogják venni. ) 2. Prológus — Fülszöveg — Tartalom Néhányan hajlamosak ezt mindet egy kalap alá venni, ezért most tisztítsuk meg a ködöt. A prológus egy bevezető rész, ami valamilyen szempontból elkülönül a történet további részeitől. Nem a sztori tartalmát foglalja össze, hanem lehet egy előzmény, egy izgalmasnak ható jelenet a mű közepéből, adhat háttérinformációkat, lehet egy elmélkedés (és most ne menjünk bele abba, milyen a jó prológus, de adok hozzá egy cikket). A fülszöveg és a tartalom között (blogos értelmezésben) tulajdonképpen kevés, inkább árnyalatnyi különbség van. Mindkettő egy rövid összesítést ad a történet lényegéről. A kis különbség abból adódik, hogy fülszövegnek leginkább az olvasócsalogató, figyelemfelkeltő (és ezt mindenféle eszközzel elérő) tartalmat szoktuk nevezni, míg maga a tartalom kifejezés nem sejtet ilyen többletfunkciót.
Ha nincs cselekvés, eredmény sincs. Hozzáállásom a keresőoptimalizálás, a szövegírás és egyéb feladatokhoz Én minden ügyfelem projektjéhez úgy állok hozzá, mintha a sajátom lenne. Ha hasznosnak látom, még olyan területtel kapcsolatban is teszek javaslatot, ami nem szorosan a hivatalos szakterületem. Vállalkozóként képeznem kell magamat a marketing területén is, így egy ebben teljesen járatlan embernek tudok segítséget adni annak ellenére, hogy nem nevezném magam ádok új oldalakon ötletelni, a kulcsszókutatás valódi kincsesbánya, hogy releváns, valóban keresett témákat találjak egy-egy weboldalhoz. Nagyon el tudok merülni benne. Egy jelenleg (2022 elején) nagyjából 1 éves receptes blogom a MindenAmiSüti eredményeit tudom megosztani veled. Az indulás után viszonylag rövid időn belül felkerült 3 recept, ami tartalmi mennyiségként alapvetően semmi, nem várható eredmény tő ellenére az Olcsó csokoládétorta receptem az "olcsó csokoládétorta" kulcsszóra (erre optimalizáltam) benne van a TOP3-ban!
Ebben a kontextusban többféle irodalomról is beszélhetünk. Nyelvi szempont alapján értelemszerűen magyar irodalomba tartoznak a magyar nyelvű művek, a svédbe pedig a svéd nyelvűek. Tematikájuk szerint viszont azokat a műveket, amelyek valamilyen szinten a ki- vagy elvándorlást, az új vagy a régi hazát ábrázolták a korábban emigráns irodalomnak nevezett irodalomba sorolhatjuk. A svéd irodalmi közeg ezeket a műveket korábban az immigráns irodalomba sorolta. Ezek tematikájuk szerint összetartozó művek, viszont nyelvük alapján különbözőek is lehettek. A migrációs irodalomnak (migration literature) nevezett irodalom azonban már nem csak olyan műveket tart számon, amelyek tematikája a migráláshoz kapcsolódik. Ezért használtam a disszertációban a svédországi magyar migrációs irodalom terminust, mert ebbe nyelvtől és tematikától függetlenül beletartoztak a vizsgált szerzők művei. Mivel etnikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül az anyanyelv összefügghet elnyomó politikai rendszerekkel, ezért nemcsak a zsidó származású írók esetében, hanem például az 1956-os menekültek között, illetve a kommunizmus idején elköltözöttek között is voltak svédül alkotó írók.