Esőember: Tudna néhány szót mondani az előző kutatásról, ami az alapját adta? GYM: Kifejezetten autizmus-szempontú volt, autizmussal élő gyermekeket nevelő szülők megküzdési stratégiáit és pszichológiai jól-létét vizsgálta. Amitől még izgalmasabb, hogy a norvég-magyar összehasonlító kutatás két nagyon eltérő kultúrát és anyagi értelemben is két nagyon eltérő keretek között mozgó országot vizsgált. Úgy tűnt az eredményekből, hogy az autizmussal kapcsolatos feszültségek vagy megküzdési stratégiák mintha még azt is felülírták volna, hogy az illető Norvégiában vagy Magyarországon él. Az, hogy van egy autizmussal élő gyermek a családban, tulajdonképpen közelítette a két ország eredményeit, hasonlóak voltak a feszültségek, és a megküzdési stratégiák. Esőember: A jelenlegi MASZK kutatás milyen közegben, hogyan történik majd és hány család, illetve érintett vesz részt? Miről szól a kutatás? GYM: Arról szól, hogy milyen feszültségekkel, megküzdési stratégiákkal jár együtt, ha egy autista személy él a családban.
Heck és munkatársai az ACE-gén különböző SNP-i és a stresszbetegségek, illetve a 17 hangulatzavarok kapcsolatát vizsgáló eddig született ellentmondásos eredmények hatására depresszióban szenvedő és egészséges felnőtt csoport trait-jellegű megküzdési stílusát vizsgáltak a COPE legújabb, rövidített német nyelvű változatával (SVF78- Ising és mtsai, 2001;erdmann és Janke, 2007). A faktoranalízis során a stresszcsökkentő manőverek, mint 'Leértékelés/Elhárítás', 'Figyelemelterelés' és 'Kontroll' a Pozitív coping dimenzió nevet kapták, míg a stressznövelő 'Negatív stratégiák' a Negatív Coping dimenzióba kerültek. 16 SNP és az I/D polimorfizmus analízise a kontrollcsoportnál legerősebb hatásként az 'rs8066276' jelű intron SNP (C/T allél) és 'Figyelemelterelés' dimenzió kapcsolatát mutatta ki - a T/T variáns a legalacsonyabb, a C/C a legmagasabb, a heterozigóta a kettő közti skálapontszámmal járt együtt. Emellett az 'rs4305' jelű intron SNP a 'Leértékelés/Elhárítás' faktorral mutatott összefüggése is szignifikáns volt; ez beleillik a domináns-recesszív öröklődési modellbe: az adott lokuszon homozigóta G alléllal rendelkezők alacsonyabb pontszámot érnek el a skálán, mint az A variánssal rendelkezők, a legmagasabb a heterozigóták pontszáma, tehát valószínűleg az A a domináns allél.
Felvételi referenciamunka: Általános pszichológia műhelymunka 2008/2009 tavaszi félév Témavezető: Veres-Székely Anna Mindenki megküzd valamivel... - A stresszel való megküzdési módok genetikai komponenseinek vizsgálata- Készítette: Katonai E. Rózsa () 3. évf., BA ELTE-PPK Pszichológia szak Absztrakt Jelen vizsgálat célja a stresszel való megküzdési stílusok esetleges genetikai komponenseinek feltárása, melyben a szerotoninháztartás szabályozásában fontos szerepet játszó 5-HTTLPR polimorfizmus rövid és hosszú alléljait, illetve a nemrégiben felfedezett, a depresszióval kapcsolatba hozható P2RX7 genotípus G/A egypont-polimorfizmusának különböző megküzdési módokkal való asszociációit teszteltem. Az egyének preferált megküzdési stratégiáit számos tényező befolyásolja, emellett használatuk számos következménnyel is jár: sajnálatos módon ugrásszerűen nő a stresszbetegségekben, hangulatzavarokban szenvedők aránya, hisz egyre több a stresszor; a velük való megbirkózáshoz megfelelő erőforrás-mobilizáló megküzdési stratégiák szükségesek érdeklődésem ezek genetikai meghatározottságára, különösen a probléma- és emóciófókuszú stratégiákra hajlamosító faktorok jelenlétére irányult.
A pontszám 7-28 között lehet (7 tétel alkotja). Az Emóciófókusz skála tételei pl. Valamivel megjutalmazom magam vagy Megpróbálom kikapcsolni az érzéseimet. A skálát 7 item alkotja, az elérhető skálapontszám 7-28-ig terjed. Az Emóció kiürítés alskála 7 tétele olyan jellegű állításokból áll, mint Dühbe gurulok vagy Bosszúálláson töröm a fejem. A pontszám értéke 7-28 közé esik. Az Önbüntetés skála 5 itemet tartalmaz, értéke 5-20 pont között lehet. Olyan állítások tartoznak ide, mint Magamban keresem a hibát, ill. Elzárkózom az emberek elől. A Belenyugvás alskála 4 tétele az alábbiakhoz hasonló: Elfogadom, ami van és A sorsra bízom magam. A skálapontszám 4-16 pontig terjed. Lazarus modelljét alapul véve: a Problémafókuszú stratégia dimenzión (1. faktor-a legmarkánsabb) minimum 13, maximum 52 pont érhető el; a feszültség kiürítésére irányuló 'viselkedéses' Emóciófókusz stratégia dimenzión (3. faktor-legalacsonyabb faktorsúlyú) elért pontszám 15-60 között lehet; a feszültség megmunkálására és tolerálására irányuló Emóciófókuszú 'kognitív' stratégia dimenzió (2. faktor-közepes faktorsúlyú) mentén pedig 23-92 pont között variálhat a pontérték.
Ez kellően tág intervallum ahhoz, hogy jól azonosíthatóak legyenek a coping-stílusok. Egy másik lazarus-i csoportosítás szerint is differenciálhatóak a megküzdési módok: az Aktív coping dimenzióba (a személy harcba száll a stresszorral) a Problémacentrikus reagálás, a Támaszkeresés, a Feszültségkontroll és a Figyelemelterelés tartoznak - ezek adaptívnak bizonyulnak, a személy fejlődhet általuk. Ezzel szemben a Passzív, hosszú távon kevésbé adaptív coping-módok az Önbüntetés, a Belenyugvás, az Emóciófókusz és az Emóció-kiürítés. 9 3. Eredmények A statisztikai elemzéseket az SPSS for Windows program 14-es verziójának segítségével végeztem. Genotípusos adatok elemzése - A minta genotípus-eloszlása mindkét gén esetében megfelelt a Hardy-Weinberg egyensúlynak. 5-HTTLPR VNTR 14/16: Khi 2 =4, 177 (p=0, 124); P2RX7 G/A: Khi 2 =0, 026 (p=0, 987) - A mintában a vizsgált gének alléll-gyakorisága a következőképpen alakult: Gének Allélok Gyakoriság (fő) Gyakoriság (%) Összesen (fő) 16-16 40 44, 4 5-HTTLPR 14-16 33 36, 7 14-14 17 18, 9 AA 63 66, 3 P2RX7 AG 24 25, 3 GG 2 2, 1 1. táblázat: A genotípusok gyakorisági adatai 90 89 - Az 5-HTTLPR esetében a heterozigóták és a homozigóta hosszú alléllal rendelkezők száma kiegyenlített, a rövid alléllal (14/14) rendelkezők a minta csupán 19%-át alkotják.
Szerencsésnek tartom, hogy jó a kapcsolat a szervezettel, és jól tudunk együttműködni. Nagyon lényeges, hogy a két perspektíva, azaz az evidencia-alapú kutatás, és az érintettek szempontjai találkoznak. A kutatás nagyon szeretne végig diskurzusban maradni az érintettekkel, de ez 20 éve még nem így volt. Már a kérdéssor összeállításában is kapunk visszajelzéseket, ami nagyon hasznos és etikailag is úgy fair, hogy ha kutatást készítünk, akkor az érintettek a saját szempontjaikat is érvényesíthetik az úgynevezett participatív résztvevőkön keresztül, akiket már a tervezésbe is, s majd az egész folyamatba bevonunk. Sokkal könnyebb lesz a szülőkkel kommunikálnunk, ha az AOSZ előtte bevonja, felkészíti őket és jó, hogy rendszeresen beszámolhatunk az eredményeinkről. Esőember: Mikor számíthatnak a szülők az első megkeresésre? GYM: Tavasszal. A tervek szerint nyár végéig tartana a kutatási alanyok megkeresése, az első eredményekről már nyár végén kell beszámolnunk. Ahogy elkezdik kitölteni, az első néhány eredményt már elkezdjük előzetes elemzéseknek alávetni.
A labormunkálatokért külön köszönet illeti Dr. Sasvári-Székely Mária munkacsoportját (SE-Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet). Természetesen köszönöm minden lelkes résztvevőnek, hogy ilyen lelkiismeretesen válaszoltak! 2 1. Elméleti bevezetés A fogyasztói társadalmak - köztük a magyar is - fejlődésének irányvonala afelé mutat, hogy tagjai a jelenben és a jövőben is egyre több és újszerű stresszorral lesznek kénytelenek megküzdeni. A hétköznapi élet során megsokszorozódtak azok a külső és belső konfliktusok, amelyek alkalmazkodást igényelnének tagjaiktól. A konfliktusok által okozott stressz megélése és feldolgozása Lazarus tranzakcionalista szemlélete (1966) szerint az azt átélő személy kognitív értékelésének és megküzdési képességeinek a függvénye. A megküzdéskutatás napjainkban ismét reneszánszát éli, és arra irányul, hogyan minimalizálhatjuk és küszöbölhetjük ki életünkből azokat a körülményeket, amelyek közt a stressz megbetegít, és hogyan teremthetjük meg azokat a feltételeket, amelyek közt a stressz lelki fejlődésünk szolgálatába állítható tehát a napjainkban felgyorsult és stresszteli életmód mellett szükség van megfelelő coping stratégiákra.