A 2010 őszén első alkalommal kiírt Creaton Tetőszépségversenyre 52 tetőfedő szakember 64 pályázata érkezett, amelyek közül az elismert szakemberekből álló zsűri, szigorú szakmai szempontok szerinti döntése alapján az eredetileg tervezett 5 helyett a Creaton saját költségén a legjobb 9 tető kivitelezőjét nevezte be az ÉMSZ országos szakmai versenyére. A Creaton a tetőfedők, kivitelezők a minőségi tetők megvalósulásban elengedhetetlen szaktudását kívánja elismerni azzal, hogy idén, immár hagyományt teremtő céllal, második alkalommal hirdette meg Tetőszépségversenyét. A pénzjutalom mellett az kiírásnak Dr. Tóth Elek – BME Magasépítési Tanszék tanszékvezető helyettese, a zsűri elnöke Filus Róbert – ács-, tetőfedő mester és bádogos, ÉMSZ Év Tetője Nívódíj Pályázat 2011 I. helyezett, Creaton Tetőszépségverseny Pályázat 2010 II. helyezett Nagy József - ács-, tetőfedő mester és bádogos, Creaton Tetőszépségverseny 2010 III. helyezett Ferenczy András – a Creaton Hungary Kft. szaktanácsadója A bírálati szempontok között döntő fontosságú a tetőfedés kivitelezésének szakszerűsége (alátéthéjazat, fedés, gerinc- és hajlatképzés, átszellőzés, hófogás, tető-kiegészítők, stb. )
Szerző: Varga Illés Levente (építész) Hogy mennyire nem építésügyi és építőanyag-ipari szakmai kérdésről van szó, azt könnyen bárki beláthatja. Ehhez azonban pár alapkérdést tisztázni kell. Jogharmonizáció Az európai jogharmonizációs szabályozás egy ékes darabja, a 3/2003. BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól határoz. Megint túllihegtük az EU-t, egy ilyen rendelkezés ott elképzelhetetlen. A rendelet döntő része már hatályban van. A rendelet rögtön az elején az építési törvényre (1997. évi LXXVIII. Tv) és a fogyasztóvédelmi törvényre (1997. évi CLV. Tv) hivatkozik. Kiterjed valamennyi építési termékre, annak gyártójára, forgalmazójára, importálójára, továbbforgalmazójára, belföldi felhasználójára, továbbá? többek közt? az ezekből létrehozott építmény építtetőjére, tervezőjére és kivitelezőjére. Tehát máris elhagytuk a szakmai terepet, hiszen az épület építtetője mi vagyunk: akik lakni és élni szeretnénk otthonainkban, s ehhez nem átallunk házat építeni.
Megéri utánajárni. Belső burkolatok. Egyes melegburkolatok, mint például a szőnyegpadló vagy a linóleum, nem alkalmasak újrafelhasználásra. Ezzel ellentétben a fa alapanyagúak (parketta, hajópadló) az egyéb célokra való hasznosítás mellett akár újra le is rakhatók akkor, ha jó állapotban vannak. A hidegburkolati járólapok és fali csempék újrafelhasználását legfőképpen azok darabjainak épségben történő fel-, illetve leszedése határozza meg, ez sok esetben nem megoldható. Emellett a folyton változó divat és az áruházak kínálta óriási szín- és mintaválaszték is megnehezíti az aprólékos munkával épségben megmentett, megtisztított anyagok továbbadását, de ez sem reménytelen. A természetes kőanyagból készített fal-, illetve padlóburkolat viszont nagy százalékban újra beépíthető. A felszedett lapok további darabolás és csiszolás után gyakorlatilag új kőburkolatként használhatók fel. Épületgépészet. Magától értetődő, hogy egy öreg házban nem találhatók olyan, a mai igényeknek, biztonsági és energiahatékonysági szempontoknak megfelelő fűtéstechnikai vagy vízgépészeti berendezések (kondenzációs gázkazán, puffertartály, vízteres kandalló stb.
Az égetett kerámia nagy hőtároló tömege lassan melegszik fel, de a felvett hőt hosszú időn keresztül adja le. A megfelelő nagyságú hőtároló tömeg nagymértékben csökkenti a napi hőingadozást és egész évben kellemes belső hőmérsékletet tud biztosítani: az épület ezáltal télen tárolja a meleget, nyáron pedig nem melegszik fel gyorsan. Az újabb, korszerű falazóelemek kombinálják a különböző funkciójú szerkezeti részeket: belsejükben a könnyű és jó hőszigetelő borda-üreg rendszert, külső felületükön pedig a (hőtárolás-hőstabilitás szempontjából hasz¬nos vastagságban található) tömör, nagy tömegű, ezért jó hőtároló képességű külső bordát. Az égetett kerámia építőanyagok optimálisan egyesítik a téli és nyári hővédelemmel kapcsolatos igényeket, megfelelő alkalmazásuk csökkenti az épület fűtési, illetve hűtési energiaigényét. Az épület alacsonyabb energiafelhasználása alacsonyabb energiaköltséget eredményez, egyúttal csökkenti az épület hozzájárulását a globális felmelegedéshez. Számos passzív, illetve aktív ház, alacsony energiaigényű, valamint közel nulla energiaigényű épület égetett agyag építőanyagok felhasználásával épül.
10. Kezdeményezzük az OTÉK* módosítását a környezeti szempontok figyelembevétele érdekében.? Politikusaink minden bizonnyal átérezték a jövő nemzedékek iránti felelősségüket, és csak tévedtek, amikor három miniszter közös rendeletben ezen elvek ellen alkotott jogszabályt. Remélem, gyorsan javítani fogják mulasztásukat. * OTÉK: az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. számú kormányrendelet Részletesebben a témáról: