Fráter-estély. január 29. p. 19. Küry Klári hangversenye. = Vvm, 1905. február 2. p. 20. Marschalkó és Telmányi hangverseny. = Vvm, 1910. december 11. 8-9. p. 21. Az országos dalosverseny eseményeiről rendszeresen beszámoltak a lapok. Például a Vasvármegye 1905. július 9. július 14-én 2. p. 22. Casals Pablo hangverseny. = Vvm, 1912. március 5. p. 23. Műsorlap GÁL József: Bárdos Alice és a szombathelyi Collegium Musicum című könyvének (2003, Szombathely, Szignatúra Nyomda és Kiadó Kft. ) 32. oldalán. 24. Ld. 10. jegyzet I. kötet, XXV. p. 25. jegyzet II. kötet, 21-53. és 10. jegyzet III. kötet, 17-19. p. 26. Az ötvenéves Kodály Zoltán. A Kultúregyesület és a Dalosegyesület díszhangversenye = Vvm, 1933. április 19. SZENDE László: Kodály Zoltán-díszhangverseny a kultúrházban. = Vvm, 1933. május 16. p. 27. A római főbazilikák és a Sixtus Capella kórusainak hangversenye a Székesegyházban. = Vvm, 1927. április 24. 1. SZENDE László: A bécsi dalosfiúk nagysikerű hangversenye. április 2. Wiener Sängerknaben.
Ez mutatja a verseny alapvető jelentőségét: itt mód és lehetőség nyílt és nyílik a főiskolai utánpótlás megismerésére, felmérésére, és szükség esetén megfelelő tanács, útbaigazítás nyújtására, ami megkönnyítheti a növendék haladását. A másik igen jelentős eredménye, szinte természetes velejárója a versenynek az, hogy a fiatal tehetségek hallják egymást, felmérhetik, hogy milyen magas színvonalú a "konkurencia", ami a legtöbb esetben új lendületet ad a tanulásnak. Végül, de nem utolsó sorban igen nagy a jelentősége a versennyel kapcsolatos módszertani tapasztalatcserének, amit az utóbbi időben a videofelvételek nyújtotta technikai lehetőségek csak bővítettek. Hogy a résztvevő tanároknak mit jelent az országos élmezőny megismerése, talán nem kell méltatni.
Szomorú és döbbenetes volt. De azért a jelenlévő közönség ünnepelte a Bartók-előadókat, és a karzati tüntetés is felsült és elcsendesedett. Viszont elérkeztek a zsidótörvények és az első, az 1938. XV. Törvénycikk kiszakította a Collegium gárdáját a Kultúregyesületből. "88 Az 1940. évi hangverseny programja. (A Savaria Múzeum Történelmi Osztályának tulajdona, Havass hagyaték) Szende emlékezése és a Hir írása alapján egyértelműnek látszik, hogy a koncertet zavaró tüntetők a Turul-találkozó résztvevői közül kerültek ki. 89 A muzsikába-énekbe beavatkozó politika egy hónap múlva (június 5. ) a szombathelyi országos munkásdalos-találkozót követő, tudatosan gerjesztett hatásban jelentkezett újra. A 13 vidéki (a szombathelyi Haladás Dalárda nem vett részt a találkozón) és 10 budapesti kórus kétezer fős találkozójának fontosságát jelezte, hogy azon részt vett a megyés püspök, a főispán, az alispán, a polgármester és számos más megyei, városi vezető is. 90 A Nyugatmagyarország kritikusa szerint a találkozó "fényesen" sikerült, nótázó, borozgató munkásokkal lehetett városszerte találkozni.
Jelentős ipari üzem volt még az 1871-ben alapított Magyar Királyi Államvasutak Szombathelyi Műhelye, ahol 1910-ben 500 fő 2460 mozdony, 500 személykocsi, 4000 tehervagon javításáról, különböző vasúti eszközök gyártásáról gondoskodott és a szombathelyi üzletvezetőség fenntartási munkálataiban segédkezett. A Szombathelyen előállított ipari termékek közül sokat szállítottak a határainkon túlra a monarchián belül és azon túl is, főleg Németországba, Oroszországba, Romániába, Bulgáriába és Szerbiába. A kisipar területén is történtek változások, mert a polgárság igényessége és tehetőssége következtében a városban addig ismeretlen foglalkozásúak is megjelentek, például divatárus, esernyőkészítő, fogtechnikus, hangszerkészítő, házisürgöny-, villámhárító- és telefonberendező, látszerész, ruhatisztító stb. A pénz- és hitelügyletek intézésére Szombathelyen 1908-ban jelentős összvagyonnal 5 takarékpénztár és az Osztrák - Magyar Bank helyi fiókja szolgált. A vizsgált városok közül Vas megye székhelyén állt a legtöbb pénzintézet a polgárok rendelkezésére.
1971-73-ig Antal István egyetemi tanár, zongoraművész a zongora tanszakon végezte ugyanezt a munkát, majd 1972-74-ig terjedő időszakban a Magyar Fúvósötös a fa- és rézfúvó szakokon vezették a megye zeneiskolai tanárainak továbbképzését. 1973-75-ig tartott a szolfézs-zeneelmélet tanárok továbbképzése, melyet Szabó Miklós főiskolai tanár tartott. Megállapítást nyert, hogy az így lebonyolított szakmai továbbképzések egyértelműen pozitív eredményt hoztak, s kivívták az országos tekintélyű szakemberek elismerését. " A 80-as évek óta egy-egy tanszak 2-3 alkalommal tud továbbképzést rendezni. Így a hegedűsöket Halász Ferenc (1982-86) egyetemi tanár, Dénes László és Sós Natasa tanította; a zongoristák Wagner Rita főiskolai tanár, zongoraművész metodikai és zenei útmutatásait figyelhették. A gordonka tanszak vendégprofesszora Pejtsik Á. György. A tanszak munkáját még Záborszky Kálmán és Gárdián Gábor, a rézfúvókat Tarjáni Ferenc, 1-1 alkalommal Steiner Ferenc, Vincze István és Kammerer András, a furulyásokat Czidra László segítette.
1905-ben kizárólag ragályos betegek szállítására egy újabb mentőkocsi beszerzését tették lehetővé. A vizsgált városok közül 1908-ban Szombathelyen kívül csak Székesfehérvár rendelkezett mentőtársulattal. Ekkor Magyarországon csak 10 törvényhatósági és 3 rendezett tanácsú városban működött mentőtársulat. Vas megye székhelyén létesült Magyarországon az első vidéki "gyermekgyógyító-intézet", vagyis gyermekkórház. 5. táblázat A lakóházak adatai falazat szerint 1900-ban Lakóházak száma Falazat szerint kő, tégla kőalappal vályog vályog, sár fa, egyéb 2 465 2 319 62 61 4 596 2 858 1 284 448 6 1 837 1 796 26 15 2 621 612 1 546 461 2 122 1 672 136 282 32 1 702 1 657 17 20 8 2 932 2 312 497 100 A városról alkotott képet nagymértékben meghatározták a város épületei is. 1900-ban Szombathely 1702 lakóháza közül 1657 volt a kőből vagy téglából épült, s 1651 a cseréptetővel fedett (5-6. táblázat). A vályogból készült, valamint a nádtetős épületek száma országosan a legalacsonyabbak közé tartozott. Az 1502 lakáshoz 137 fürdő- és 263 cselédszoba tartozott.
A Fricsay Richárd főzeneigazgató vezényelte zenekar két szólistát kísér: a város szülöttét, Koncz János hegedűművészt, a magyar királyi Zeneakadémia tanárát, és Székely Mihályt, a magyar királyi Operaház basszistáját. Zenetanárok koncertjei A jubileumi ünnepségeken elhangzott tanári koncert nem magában álló zenei vállalkozás. A zongoraművész-igazgató Rados Dezső és Kartner Margit Szombathelyre kerülésekor írja: a "tanári kar a város zenei életét nagyszerűen fellendítette" s ez még inkább igaz, mikor a fiatal Hubay-tanítvány, a sokat koncertező hegedűművésznő, Bárdos Alice csatlakozik a zeneiskola tanári karához. "A tanárok iskolai munkájukon kívül a kultúregyesületi hangversenyeken történt közreműködéssel szolgálták a zenekultúra ügyét []Az ez évi tanári szereplések közül kiemelkedik Bárdos Alice hegedűművésznőnek a budapesti zeneakadémia nagytermében tartott hangversenye. " (1928/29) A következő tanévben " ismét Bárdos Alice hangversenyei vonták magukra a figyelmet. A művésznő a rádióban is szerepelt szólószámokkal. "
Szimfónia bérlet 3. 2012. november 2., péntek, 19. 30, Szombathely, Bartók Terem 50 éves a Liszt Ferenc Kamarazenekar J. S. Bach: A fúga művészete, 1. és 9. tétel W. A. Mozart: D-dúr divertimento KV. 136 G. Rossini: G-dúr szonáta No. 1 Bartók B. : Román táncok BB 76 "Encore"- válogatás az LFKZ ráadásdarabjaiból Liszt Ferenc Kamarazenekar Művészeti vezető: Rolla János
Az 1919. szeptember 29-ei ülés Kapi Béla evangélikus püspököt elnöknek, Ujváry Ede polgármester-helyettest alelnöknek, Bakos István főreáliskolai tanárt főtitkárnak választotta. Az újjáalakulás legfontosabb eleme az új szervezeti egységek, a szakosztályok bevezetése, amelyek a főbb művelődési, kulturális területeket fogták össze. Ezek: közművelődés, szépirodalom, szép- és iparművészet valamint zene. Valamennyi szakosztály élén elnök, alelnök és titkár állt. A Kultúregylet zenei szakosztályának első elnöke Katona József bankár, titkára Lomoschitz Pál polgári iskolai tanár lett. "9" A szakosztály a Zenekedvelők Egyletének törekvéseit vitte tovább. (Érthető, hiszen a szakosztályt mozgató személyek egy része nem változott. ) A változatlan cél a klasszikus zene népszerűsítése, a zenei ízlés fejlesztése, a "zeneileg kevésbé képzett közönség számára ingyenes hangversenyek" rendezése. A magasabb zenei igények kielégítését az ismételten megszervezendő szimfonikus zenekar és vegyeskar valamint jeles szólisták koncertjei szolgálják.