A fentiek ismeretében kijelenthető, hogy a 2008–2014. július 1-je közötti időszakban az áfatörvény nem felelt meg a közösségi szabályozásnak, mivel az uniós szabályok a teljesítési időpontot egyértelműen az elszámolási időszak utolsó napjára (pontosabban az időszak lejártára) datálják. Az előzmények után vizsgáljuk meg a 2014. júliusától hatályba lépő szabályok rendelkezéseit. A módosítás főszabálya szerint "ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértekesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéket meghatározott időszakra állapítjak meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. " A rendelkezés szabályozási köre alapvetően nem változott, továbbra is ezen szabály alá tartoznak mind a termékértékesítések, mind pedig a szolgáltatások, ha (i) a felek azokról időszakonként számolnak el, vagy (ii) az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg. Érdemes kiemelni, hogy a "részletfizetés" már nem szerepel az adott rendelkezés szabályozási körében, ugyanakkor a "meghatározott időszakra törtnő ellenérték-megállapítás" szerepel az új szabályozásban.
Belföldi ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2018 | Vezinfó Kft. Könyvelők: 8 kreditpont (vállalkozási szak/adózási témakör) Adótanácsadók, (okl. ) adószakértők: Könyvvizsgálók: 2 kreditpont Időpont: 2018. június 25., hétfő, 09. 30–16. 30, regisztráció 8. 30-tól. Előadó(k): (adószakértő, áfa szakértő, jogász) Helyszín: MOHA Ház (1143 Budapest, Gizella út 42-44. ) Helyszín: Kényelmes, 2 személyes iskolapados elrendezés. Klímával (normálisan szabályozható), természetes fénnyel, nyitható ablakokkal, sötétítési lehetőséggel, modern technikával rendelkező termek. A képzéseknél napközben térítésmentes catering (reggeli édes/sós sütemények, kávé, tea, ásványvíz, hosszabb előadásoknál ebédszünetben fóliázott óriásszendvicsek). Íróeszköz, háttéranyag nyomtatott és elektronikus formában, WIFI. Megközelítés: A MOHA Ház tömegközlekedéssel és autóval is egyaránt jól megközelíthető, Zugló központjában, Hungária körút és Thököly út sarkához közel található. A Keleti pályaudvar vasút- és metróállomástól 1 megálló a piros 7-es busszal.
Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy egyes esetekben (különösen devizában kiállított számláknál, vagy méginkább olyankor, amikor a felek devizához kötötték a forintban megállapított ellenértéket) az elszámolás nem feltétlenül valósítható meg egy lépésben, hiszen az előlegbekérő kiállításakor az adóalany nem tudja a számla kibocsátásakori árfolyamot, amely befolyásolhatja az ellenértéket. Érdemes megemlíteni, hogy a devizában kiállított számlák átváltási szabályai nem változtak; továbbra is a számla kiállításának időpontja fogja meghatározni az áfa-fizetési kötelezettséget (annak ellenére, hogy esetenként már a teljesítés időpontját követően kerül sor a számla kibocsátására). Kérdésként merül fel még az előrefizetés és az előleg megkülönböztetése. Amennyiben az előre történt fizetést (előrefizetést) a teljesítést megelőzően átvett előlegként kellene tekinteni, akkor igen kellemetlen helyzetbe kerülhet a teljesítésre kötelezett fél, ha a vevője – akár pár nappal is – előre fizeti a megállapodott ellenértéket.
Azaz két típusú folyamatos teljesítésű ügyletet különböztet meg az áfatörvény 2014. július 1-jétől; egyrészt a közszolgáltatásokat és a telekommunikációs szolgáltatásokat, amelyek adózása a jelenlegi szabályoknak felel meg, másrészt pedig az időszakos elszámolású ügyleteket, amelyek vonatkozásában a teljesítés időpontja, azaz az áfa-fizetési kötelezettség keletkezése az elszámolási időszak utolsó napja. Amellett, hogy számviteli szempontból kétségkívül egyszerűsítést tartalmaz az új szabályozás, meg kell említenünk, hogy két tekintetben is negatív hatással fog járni az adóalanyok üzletmenetéyrészről az utólagos elszámolások vonatkozásában finanszírozási költségeket jelent (kivéve a közszolgáltatásokat és a telekommunikációs szolgáltatásokat), az előre történő ellenérték bekérése (előre történő fizetések) esetén pedig a bizonylatok megsokszorozódását fogja jelenti az új szabály. Példa Az utólagos elszámolások vonatkozásában célszerű egy példán keresztül megvilágítani a változást. Amennyiben egy ügyvédi iroda ügyfeleinek folyamatos jogi szolgáltatást teljesít azzal, hogy hónap végén elszámolnak az egyes ügyfelek érdekében felmerült ügyvédi óradíjakkal, akkor ha az iroda az augusztus hónapot követő hónap 5. napjáig (szeptember 5-ig) végzi el az összesítéseket, majd 15 napos fizetési határidővel állítja ki a számlákat, akkor a jelenlegi szabályok szerint a szeptemberi áfa-bevallásban kellett megfizetni az áfát, azaz (havi bevalló esetén) az áfa-fizetés október 20-ára esett.
Ilyen esetben a maximális, 50%-os adóbírság kiszabása is közösségi jogba ütközik. Ingatlannal összefüggő aktuális kérdések és változások: ■ Új közösségi ingatlan fogalom és következményei ■ Építési telek, lakóingatlan, új, félkész ingatlan fogalma ■ Egyes építési eljárások hatása az áfára: építési engedély, használatbavételi engedély, egyszerű bejelentéshez kötött eljárás ■ Adómérték alkalmazása ingatlanok esetében ■ Új közösségi ingatlan fogalom – mit érint? Érinti-e a fordított adózás alkalmazását? Mit tekintünk ingatlannak? Hogyan minősülnek az ingatlanon végzett munkák? ■ Ingatlan értékesítése ■ Lakóingatlan-értékesítés 5%-os adómértékének feltételei ■ Hasznos alapterület számítása a lakóingatlan kedvezményes áfa-kulcsú értékesítése kapcsán ■ Mikor 5%-os az építkezés során az áfa? ■ Ingatlan-bérbeadás ■ Lakóingatlan értékesítés 5%-os áfa kulcsa és a kivezetéssel összefüggő átmeneti rendelkezések ■ Egyenes–fordított adózás az ingatlan-értékesítésnél ■ Ingatlan-értékesítés áfa szabálya mikor egyenes áfás, mikor adómentes, mikor fordított áfás az ingatlan-értékesítés?
A korrekciók elszámolása Az alábbiakban az egyes korrekciók fajtáit, illetve azoknak a megfelelő áfa-elszámolását vizsgáljuk részletesen. Erre vonatkozóan az áfatörvény részletes szabályokat határoz meg mind a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátója, mind annak befogadója vonatkozásában. Adóelszámolást nem érintő korrekciók A korrekciók első csoportját azok a módosítások képezik, amelyek az adóalap, illetve a fizetendő adó összegét nem érintik (például a számla kiállítója, illetve befogadója adataiban történő változás, számlán szereplő utalás módosítása stb. ). Ezen korrekciók jellemzője, hogy mivel azok sem a kibocsátó, sem a befogadó adókötelezettségét nem befolyásolják, ezért valójában formai jellegű hibáknak tekinthetők. Ebből következik, hogy amennyiben adóalapot, adóösszeget – és így a felek adóelszámolását – nem érinti a korrekció, csak más adatot, általában nincs szükség önellenőrzésre. Ebben az esetben csak az áfa-bevallás, illetve áfa-analitika mellé hátterét képező nyilvántartásban kerül az eredeti számla mellé a számlával egy tekintet alá eső okirat.