(R3-114) Aki azonban gyenge, vagy egész teste bágyadt, az főzze az ágakat levelekkel vízben, és ebben a vízben vegyen fürdőt, és tegye ezt gyakran, és meg fog gyógyulni, és erői visszatérnek. (R3-115) És végy a fából, ami a fa közepén van, és hordd mindig magadnál, és akkor az ördög elkerül téged, mert ez a fa erős természete miatt az egyéb fák között különlegesen sikeres, mert az ördög elutasítva menekül minden elől, ami gyógyító erővel bír, mert magának nincs gyógyító ereje.
(R3-208) Azonban akinek a húsa a foga körül rothad, és akinek a fogai gyengék, az tegyen meleg szőlőhamut borba, mintha lúgot akarna készíteni, és azután mossa ezzel a borral a fogát és a húsát, ami a foga körül van. És tegye ezt gyakran, és a húsa egészséges, a foga pedig szilárd lesz. mert amikor a fogai egészségesek, ez a mosás akkor is használ nekik, és szépek lesznek. (R3-209) És ha valakinek a testén kelések vannak, vagy megsérült, keverjen össze tiszta és jó bort harmadannyi faolajjal. Ha a kelés vagy a seb már a második vagy a harmadik napon rothadást vagy feketedést mutat, ha a kelés vagy a seb nagy, melegítse valamennyire a mondott olajos bort, és mártson bele egy lenkendőt. És az így megnedvesített kendővel ápolja a kelést vagy a sebet, amíg a rothadás meg nem szűnik. Ha a kelés vagy a seb kicsi, akkor tollat mártson a mondott olajos borba, ami hideg legyen, és ne melegített, és a tollal tisztítsa a kelést vagy a sebet egy kevéssé, amíg a rothadás meg nem szűnik. szőlőnek tüzes melege van.
(R1-574) És ha hozzáadják, csökkenti a haszontalan nedveket az emberben. 1-221 A gyékényrőlA fű, amelyből a gyékény születik, inkább hideg, mint meleg, (R1-575) és gyógyszerként nem illik az emberekhez, mert nedve zsíros és szennyes. 1-222 Az orbáncfűrőlAz orbáncfű hideg, és (R1-576) és a barmoknak csemegeként szolgál. Gyógyszerként azonban nem ér sokat, mert elvadult és elhanyagolt füvecske. 1-223 A kakukkfűrőlA kakukkfű meleg és száraz. (R1-577) És ha valaki jó füvekkel és fűszerekkel keveri, melege és ereje által elűzi a fájdalom rothadását (? ). Mert ha más füvekkel és fűszerekkel nem lenne keverve, ereje átütné, és nem meggyógyítaná a keléseket, ha ráteszik. (R1-578) Aki azonban leprát hord magában, az fűszerezze meg ezt a füvet más jó füvekkel és fűmártásokkal, és kenje ezzel a leprát, és így csökkenti melegével és erejével a leprás rothadásokat, bármilyen lepráról legyen is szó. (R1-579) A beteg szedjen kakukkfüvet a gyökere körüli földdel együtt, és forralja ezt tűzön, és készítsen ezzel gőzfürdőt, és főzze is meg a kakukkfüvet vízben a rá tapadó földdel együtt egy főzőedényben, és így készítsen fürdőt, és ezt használja gyakran, és a fű melege és szárazsága a száraz felforrósított földdel, ahogy az előbb elmondatott, csökkenti a romlott nedveket, hacsak az Úr másképp nem akarja.
(R1-225) De aki beteg tüdejétől kehes, az nyálkát okád, és a legkisebb mozgástól is köhög. Aki azonban a zsírtól és a sok evéstől-ivástól beteg, az csak nehezen lélegzik, és nem okád nyálkát. Így lehet megkülönböztetni, és akkor lehet a vizimentát használni, ahogy előbb mondatott. Mentha longifoliaMentha arvensisMentha longifolia var. crispaMentha aquatica var. crispaMentha pulegium 1-76 A lómentárólA másik menta, a nagy, inkább meleg, mint hideg. (R1-226) Ezt össze kell törni, és arra a helyre kötni, ahol rühatkák, vagy "snebelcza" zabálják, és azok elpusztulnak. 1-77 A mezei mentárólA kisebb menta, ahogy neveztetik, inkább meleg, mint hideg. (R1-227) És ezt össze kell törni, és a szemre helyezni, ha kelés van rajta, egy kendővel átkötni, és ez kihúzza a kelést. (R1-228) És akinek hideg a gyomra, és az ételt nem tudja megemészteni, az egye ezt a kis mentát nyersen, vagy hússal vagy hallal megfőzve, és ez megmelegíti gyomrát és segíti az emésztését. 1-78 A fodormentárólA fodormentának közepes és csípős a melegsége, mégis valamennyire mérsékelt.
1-169 A szederrőlA szedercserje, amelyen a szedrek nőnek, inkább meleg, mint hideg. (R1-469) És ha valakinek a nyelve fáj, mivel meg van dagadva, vagy kelések vannak rajta, szederrel vagy érvágással hagyja nyelvét bemetszetni, hogy a nedvesség kijöjjön belőle. (R1-471) És ha férgek valakinek a húsát szétrágják, akkor ez az ember törje porrá a szedret, és ezt a port szórja arra a helyre, ahol a férgek az ember vagy a marha húsát rágják, és akkor azok megdöglenek, és így az illető meggyógyul. (R1-472) És ha valaki a tüdejében szenved, és mellében köhög, vegyen pipitért, és kevesebb szedret, mint pipitért, és még kevesebb izsópot, mint szedret, és szurokfűből is kevesebbet, mint az előbbiekből, adjon hozzá mézet, és főzze erősen jó borban, majd szűrje át egy kendőn, majd miután mértékkel evett, igya ezt, és egy teljes étkezés után igyon belőle eleget, és tegye ezt gyakran, és tüdeje visszanyeri egészségét, és a nyálkát kiveszi melléből. A gyümölcs azonban, a szeder, vagyis az, ami a szederbokron nő, nem árt sem az egészséges, sem a beteg embernek, és könnyű megemészteni, gyógyszer azonban nincs benne.
Emellett monódiákat (egyhangú kompozíciókat), antifónokat (rövid, egyszerű dallamokat használt a liturgia során) és válaszokat is készített. TermészettudományokHildegardot a természettudományok alapítójának tekintették hazájában, Németországban. Ennek oka szerzői művei, mint pl Physica, amelyben leírja a növények, ásványi anyagok és állatok tulajdonságait. Elsőként hivatkozott a komló sör tartósítószerként való használatára a szövegben. Könyvében is Causae et Curae, Hildegard az emberi test és annak környezetéhez való viszonyának tanulmányozásához köintén ebben a munkában világított rá a különféle betegségek lehetséges eredetére és azok gyógyítására alkalmas móedményekHildegard egyike volt annak a négy nőnek, akik elérték az egyház doktori rangját. Ezt a megtiszteltetést a katolicizmushoz való hozzájárulásáért kapták, amelynek ő volt a középkor egyik legfontosabb női karaktere. A szent kinevezését 2012-ben kapta meg azzal egyenértékű szentté avatási szertartáson keresztül. Négy alkalommal próbálták bemutatni az esetét, de Hildegard szigorú rend alá esett, amelyet az említett alkalmakkor nem fejeztek atkozásokEncyclopedia Britannica.
És tegye a daganatra azon melegében, kösse át egy kendővel, és jobban fogja érezni magát. De nem jó görvélyre tenni, mert az károsodik tőle. (R1-281) Akit azonban szúrás kínoz, az főzze a leveleit vízben, és miután a vizet kinyomkodta, tegye a leveleket melegen arra a helyre, ahol szúr, és a szúrás enyhülni fog. (R1-282) És ha valakit egy pók, vagy másféle féreg megérint, vagy megszúr, azonnal kenje be ezt a helyet útifűnedvvel, és jobban lesz. (R1-283) Ha azonban egy férfi vagy egy asszony szerelmi varázst eszik vagy iszik, akkor útifűnedvet kell neki inni adni vízzel vagy víz nélkül, és ezután igyon valamilyen erős italt, és így belsőleg megtisztul, és ezután könnyebben érzi magát. (R1-284) Ha azonban valakinek egy baleset következtében csontja törött, vágjon útifűgyökereket mézbe, és egye ezt naponta éhgyomorra. És főzzön mértékkel a mályva zöld leveleiből és ötször annyit az útifű leveleiből vagy gyökeréből vízben meg egy új tálban, és tegye melegen arra a helyre, ahol fáj, és az eltört csont meggyógyíttatik.
Az előbbi kötetet Kulcsár F. Imre Hildegard gyarló latin tudásának némi kendőzésével ültette át magyarra, az utóbbit Magyar László András tolmácsolása meghagyta a vegyes, érdes szövegközegben (kétséges viszont, hogy szükség volt az utólagos fejezetcím-betoldásokra, s hogy minden esetben szerencsések-e a jegyezetek – például az elején rögtön az, hogy Hildegard egy vélekedése "emlékeztet" (! ) Schopenhauer nézeteire). A színjáték mai előadása sem elképzelhetetlen, ám inkább a komponistának is tehetséges Hildegard liturgikus énekei válhatnak élő textussá. Az Okok és gyógymódok második egységére bízni magunkat kockázatos lehetne, első részében a nemiségről, a férfiról, a nőről írottak – mára sokszorosan meghaladott voltuk ellenére – tudománytörténeti és szépirodalmi vonzerővel is rendelkeznek (mint a vallásos tudat igencsak világias lecsapódásai). Søren Kierkegaard Életrajzát 2000-ben azzal a szándékkal publikálta Joakim Garff, hogy – jóval nagyobb terjedelemben, mint a Jeromosról író Kelly, ám sokszor rokon eljárásokkal, fejezetezéssel stb.
És a gyümölcstermő fák nedve főzés nélkül káros, és megfőzve könnyű, és az ember vérével egyenlítődik ki. A nem gyümölcstermő fák azonban, amelyek nem szaporodnak, csak faanyagok és nem élő fák, és csak levelei vannak, amelyek az emberek számára haszontalan ezeket megenni, úgy hogy ha valaki megeszi őket, annak nem nagyon használ, még ha sokat nem is árt neki, és ezek az emberben a rothadással vethetők össze. Ami azonban a fákban van, és amiből kötél készül, az az ember ereire hasonlít. És a föld kövei az ember csontjaival vethetők össze, és a kövek nedvessége a csontvelővel, mert annak a kőnek, amelyiknek nedvessége van, melege is van. Az a kő azonban, amelyekkel a tetőket befedik, az ember kezein és lábain lévő körmökkel vethető bizonyos levegős növények is nőnek, és ezek szintén az ember emésztésének könnyűek és derűs természetűek, úgyhogy azt az embert, aki megeszi őket, felvidítják, és hasonlítanak az ember hajához, mert ez mindig könnyű és szellős. De bizonyos más füvek szelesek, és ezek a széltől nőnek, és ezek az emésztés számára szárazak és nehezek, és szomorú természetűek, így azokat az embereket, akik megeszik, szomorúvá teszik; és ezek az ember tajtékával vethetők össze, vagy ahhoz hasonlítanak.
Hildegard von Bingen: életrajz, jóslatok, művek, közreműködések - Tudomány TartalomÉletrajzKorai évekOktatás és vallási kezdetekElöljáróRupertsbergUtazások és második kolostorKonfliktus az egyházzalHalálLátomások és jóslatok JátszikSciviasEgyébHozzájárulásokZenei munkaTermészettudományokEredményekHivatkozások Hildegard von Bingen (1908 - 1179) középkori polihisztor volt, más néven Bingeni Hildegard, Saint Hildegard vagy a Rajnai emelkedett a Szent Bencés rend vallásaként, valamint íróként, misztikus teológusként, látnokként, természettudósként és zeneszerzőként. Legismertebb aspektusa ma a musical volt. Bár korának számos műve elveszett, a Saint Hildegardról ismert dalok felülmúlják bármely más középkori zeneszerző dalá növelte munkájának minőségét, amelyből szövegeket és zenét írt, szent monódiáit (szólistáknak szánt darabokat) tette a legtöbbet a modern korban. Más területeken tett hozzájárulása azonban ugyanolyan lenyűgöző volt. Híres keresztény misztikus teológus volt; írt a botanikáról, az orvostudományról, verseket és liturgikus dalokat is készített a női kórusok számára.