Pedig e hegyek, a keblökben rejtőz-
ködő kincsekkel meggazdagíthatnák a most nélkülöző lakosságot. Alig van tiM'ület hazánk-
ban, ahol az ásványok és nemes ércek dúsabban rejlenek, mint Csíkban; ásványos-forrás
is annyi van Csíkban, mint sehol egyebütt; ritka falu, melynek határán több gyógyforrás
*l
iic liii/o^iiM fi'l, lic van ii|>Hii lir-lvM-^, aiiirlMick U'riilt^U-ii r Iiiif. |H'|ilaiiiik. ut e^)ik: ii fiirruiigüii nzéki-l)'. Timlátralvúriil brúllil L'ilvarlii-lvrt*. az üiifyvMilifz. Kuvuckv Kriiöhuz, (hej. iktiioK u((yett
ainber! ) a Lajos hzckrlv, l' iíit^ú. Nagv S'Ta van. KöhtVstel, ciiu^sziiit ff{)fl-kcltól, Mivet;ól It-lielyr/i az ajtófi-lfa iin-llf ü «- A hétfalusi nők, asszonyok s leányok, ünnepélyes alkalmakkor aranygalléros, arany-
kézelős csipke ingben parádéznak; rendesen hosszú fehér gyolcsinget viselnek, mely a
nyakon és az ujjnál cifrán ki van verzselve vörös fejtővel a fiataloknál, fehérrel az
idősebbeknél. A nyákot veres korál vagy jóféle kláris gyöngy ékíti, fülbevalót nem
használnak; a ráncbaszedelt rokolya csak leányokon és a menyasszonyoknál i'ehér, a töb-
bieké fekete, vagy hétköznap sötétkék; ez termetűket háromszor átfutó bogláros szíjjal
van a derékhoz szorítva és a vállon átvitt széles szalaggal megerősítve. A leányok hét-
köznap szajinkát (színes selyem kendő) kötnek fejűkre, ünnepnap hajadon fővel járnak,
két ágba font hajukat csinosan felkontyozva veres, vagy meggyszin hajkötővel. Hátul, a
nyakgyöngyről, sűrűn egymás mellé illesztett, térdhaj lásig érő szallagok csüngnek le, elöl
pedig a finom s cifra virágosán kiverzselt előkötény. Van azonban a leányoknak és fiatal menyecskéknek egy kiválóan, csak tánc alkal-
mával használt igen díszes öltözékük: a hámos rokolya; ez fekete a menyecskéknél, fehér
a leányoknál s mindig háznál szőtt kelméből készül. — ^ Oroszhegyi temető. —
Feszület Kápolnásoláhfaluban., 278. Köpec. 279. Székelyudvarhely (3 kép). — Felső-
Boldogasszonyfalva. — Szentmihályi
temető. — A mezőcsávási ref. templom
és temető. 280. Csíkszereda. — Köpec. 281. Köpec. (7 kép). — üroszhegyi temető. —
Székelyudvarhely (2 kép). 282. A csíkkozmási országúton. 283. Nagy-Bacon (13 kép). Csikkozmás(2 kép). Kászonaltéz (3 kép). 284. Ikafalva. — A homoródalmási temető-
kertből. 286—288. Kopjafák. 289. Fej fa díszítések. 290. Sírkövek a felső-boldogasszonylalví te-
metőből. 291. Az ákosfalvi temetőből. 292. A gyímes-középlaki temetőből. 297. Torockó. — Verő (hámor) Torockón. 298. Torockói utca. 299. Torockói kút. — «Vajor» Torockón. 300. Torockói «vajor)). — Torockói fejfa. 301. Torockói <(kőház». — Bartók Dani faháza
Torockón, az udvar felől. 302. LJjabbmódí ház Torockón, faragott utca-
ajtóval. — Kelemen Ila néni udvara
Torockón. 303. Zsendelyezés és oromdíszek fából To-
rockón. — Torockói ház Ijelseje. 304. Czeglédi Andor szűcsmester otthona To-
rockón. Haju
kai bálra ^ilnitotlák. lioin-
lokuk lölotl fekete bár-
sonyszalaggal lekötötték:
a virágos, széle- pántlikába font liajal leere-zlvi- \i>ill Sokféle annak az
oka; ime még egy pár belőle. Nyilvánvaló, hogy az ősi módon mívelt és csekély terjedelmű
székely föld sovány jövedelme, minden gazdasági kapcsolatosság nélkül űzött állattenyész-
tése, a szerencsésen szapora és folyvást szaporodó székely népet magát eltartani, sem a
modern állam közterheit és kívánalmait megbírni és kielégíteni nem tudja. A székelység
nagy része ma is román kukoricából él. A nép tekintetét a történeti hagyomány, a fenye-
gető veszély, a földrajzi helyzet folyton-folyvást dél felé, mindig Moldova és Oláhország
felé irányította. És ezt a néptani tekintetet napkelettől elfordítani, nyugatra irányítani
okszerű gazdasági, vasúti és tarifa-politikával, keresetileg, gazdaságilag és iparilag össze-
kötni a székelyt az alföldi magyarral: hát erre az egyszerű politikára magyar államférfiú
idáig még nem termett. Széchenyi terve ellenére, a magyar állami vasutakkal az egész
Székelyföldel óvatosan és szépen kikerülték, a székelyt oldalvást hagyták, csupa szász és
oláh helységen vitték azokat ál s eként mintegy lábat adtak a dákórománizmus ábránd-
jai alá. A legtöbb nő a viaszszal író kandért oly ügyesen kezeli, mint a legügyesebb l'estő
az ecsetjét s bámulalos gyorsasággal, minden minta nélkül, pár perc alatt kész a leg-
szabályosabb lorma, a csinos virág, vagy egyéb alakzat. Hogy pedig a beosztás és egyes
mértani alakzatok szabályosságát is megérthessük, tudni kell, hogy a tojásírónök ilyenkor
nem mindig a kandért mozgatják, hanem azt néha jól meglógva, mintegy megrögzítve,
magát a tojást forgatják, bátor és biztos kézzel. A tojás alapszíne, mondottuk, piros; szokott a sárga, iekete és barnás, ritkábbak
a kék, lila, rózsaszín és zöld alapszínek. Néha a tojás egyik biibfele piros, a másik búb-
l'ele pedig feketeszínü. Megtörténik, hogy a négy részre osztott tojásfelületnek háromféle
alapszíne is van, piros, sárga és fekete váltakozva. Gyakori a kék a pirossal, színenként
átellenes elhelyezéssel. A piros, rózsaszín és világoskék alapszín a magyar, viszont a sárga,
fekete és többféle alapszín főleg az oláhvidé]<üken divatos. A színek közül a pii-os az öröm színe s. Jézus kiontott vérét is jelképezi. E fára festett diszítmények a mennj'ezet
■ tábláiról valók; sok barokkos vonás ismer-
hető fel e kompozíciókban, de mindamellett
a népies elemnek is jut tere, ilyen külö-
nösen a legutolsó tábla. Hasonlít ezekhez, de naivabb és népi-
esebb is, bár vannak benne barokk nyo-
mok, az itt bemulaloll székelyudvarhelyi •
(V'III., IX. ) Jézus-kápolna mennyezete (46). A feslett díszítésű templomajtók közül
figyelemreméltóbb az árvátfalvi református
és a homoródkarácsonyfalvi unitárius temp-
lomé (X., XI. ). Az árvátfalvil Balázs Mózes, lókodi asz-
talos cselekedte 1849-ben. A templomajtó-
nak négy betéte van festve; a díszítések
egészen népiesek, olyanok, a milyet Balázs
Mózes a szekrényekre is festett. A felső 'ylTT t
kettő kék csillagból nő ki, két stilizált | f(
rózsa következik, följebb vörös tulipán, kis oszlop,
vörös és kék virággal, majd egész fölül a farcAdi
különös alakú virág s a bokréta ormán trmploiibói
a MIKLOSVARI KATOLIKUS TEMPLOM
KAPUJA. (48;
(47)
67
-VAUI KAIotlKlS TI->II'L<'M
PORTIKUSA. Baloldalt Görgény. Bölkény, Nyárád és Kis-Küküllő völgyei nyílnak feléje, jobbfelől csak
néhány nagyobb hegyi patak (Toplica, Ilva, Ratosnya) hordja belé vizét. Ásványos forrásai
közül a szovátai és görgény-sóaknai sós források, az oláhtoplicai földes víz a jelentéke-
nyebbek. Éghajlata, a megye nyugati részében szelíd, keleti hegyesebb részében valamivel
hűvösebb. Legjelentékenyebb terménye a só, Maros-Ujvár mellett óriás mennyiségben. Helyenkint jó agyagos a föld. ' A növényvilág gazdag és változatos: búza, zab, rozs,
kétszeres árpa és kukorica; kitűnő kender ós len. Jelentékeny a szőlő és gyümölcstermelés
is; különösen híresek az almafajok és a dinnye. Hajdan dúsan termeltek dohányt is; a
Mezőség kivételével fa is terem bőven. s
IjikoMiá^a (1S''in I77. SÍXI Ulok, l(r>.. i7*2 inutfvnr (577% i. 6I3H nAmet. 40 161. IV. M7'. ' nlali (l{;'>. 0"<. I s t' cu'U-l'. A inm '\iir ii|kiiak! »■ ' " k
a iiiu^'Mir iiyh*"!. A lakio&ag IV>fti^liilko/u»a it fi éj;eM-l aránytalanul mlianio-an fni<-lkf«lik. A ki-t-
tiícr iilyaii "«£cle> é|»ulell>on n<*tf\>i/«T olyan cníx niennyr/fl gf n-ndak. -llt., kt-ll)Mi<-k.
Ha már iiil e^y vi
Je blog
Mafab
Full text of "A magyar nép mvészete : számos szakért és mvész közremködésével"
Online film
Teljes film
Borkai