Heti tipp – Gere István "Ha az első felvonásban megjelenik egy puska, a következőben el fog dördülni. Különben nincs ott semmi keresnivalója. " Anton Csehov Nem új dolog az energiahordozókat és egyéb természeti erőforrásokat fegyverként használni. Főszerepet kapott most minden, amivel fűteni, hűteni, közlekedni lehet. És ha már főszerep, ennek megfelelően is instruálják az azokat mozgató kezek. Ez az elmúlt hét […] Bővebben Heti tipp – Lakatos Milán "Amikor megváltozik a zene, megváltozik a tánc is. " -közmondás- Február óta egyre durvább zenére táncol a világ, amiből Magyarország sem maradhat ki. A forint múlt heti esésében benne van a gázár, olajár, az embargók, az erős dollár, az EU-s megállapodás körüli kérdőjelek, külkereskedelmi és államháztartási deficit, az elszabadult élelmiszer árak és még néhány tényező negatív […] Horvát kuna árfolyam kisokos Minden, amit a horvát kuna árfolyamról tudni érdemes. Információk, érdekességek és egy kis történelem egy helyen! EZÉRT ÉRDEMES KUNÁT VINNI HORVÁTORSZÁGBA Horvátország hivatalos fizetőeszköze a kuna, vagyis kunával mindenhol lehet fizetni.
a kedvezményezettje számára szelektív gazdasági előnyt biztosít; iii. az intézkedés torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget; iv. alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet (16). 3. Az államnak való betudhatóság és állami források (72) Annak érdekében, hogy egy intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatást jelentsen, állami vagy állami forrásból történő beavatkozásnak kell történnie. Az állami források magukban foglalják a közszféra minden forrását (17), ideértve az államon belüli (decentralizált, szövetségi, regionális vagy más) egységek forrásait (18). (73) Az állami forrásokból közvetlenül vagy közvetve nyújtott előnyök az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak tekinthetők. Az állami forrásból nyújtott előny negatív formában is megnyilvánulhat a hatóságok bevételkiesése esetében. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az olyan forrásokról való lemondás, amelyeket elvben vissza kellett volna fizetni az állami költségvetésnek, állami források átruházásának minősül.
Ha a Bizottság utólagosan ellenőrzi a túlkompenzáció hiányát, ez a formális kritérium tárgytalanná válik, tekintve, hogy a potenciális túlkompenzáció megelőzését célozná. Amennyiben a Bizottság utólagos ellenőrzést végez, a megállapított túlkompenzációt vissza kell fizetni, függetlenül attól, hogy létezik-e vizsgálat, és fordítva, a túlkompenzáció hiánya elegendő ahhoz, hogy teljesüljenek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály összeegyeztethetőséggel kapcsolatos követelményei. (280) A szóban forgó ügyben a Bizottság véleménye szerint az, hogy a tagállam a múltban hiányos ellenőrzést végzett, amikor nem volt túlkompenzáció, korlátozott jelentőséggel bír, amennyiben ennek célja (a túlkompenzáció hiánya) megvalósult. Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetben, amikor a Bizottság elutasító határozatot fogadott el és elrendelte a közszolgáltatások ellentételezések visszafizettetését (amennyiben a közszolgáltatás fogalommeghatározása tekintetében nem volt nyilvánvaló hiba), ezek a visszafizettetések csak a Bizottság által kiszámított túlkompenzációra vonatkoztak, függetlenül a tagállam által végzett ellenőrzés minőségétől (68).
(139) A Bizottság úgy véli, hogy a hirdetési felületekről szóló adórendeleteket automatikusan alkalmazni kellett volna az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó, határidőn túl fenntartott hirdetési felületekre, és hogy az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó, határidőn túl fenntartott hirdetési felületekre vonatkozóan az ezen adórendeletek által előírt adómentesség eltérést jelent a referenciarendszertől. (140) Meg kell jegyezni, hogy Brüsszel város eleinte úgy vélte, hogy a 2001. október 17-i adórendelet által Brüsszel város hirdetéseire előírt adómentesség (50) értelmében az 1999. évi szerződés végrehajtása keretében kihelyezett, hozzá tartozó hirdetési felületek nem voltak adókötelesek, ami ellentmondani látszik a Bizottság által a (139) preambulumbekezdésben kifejtett álláspontnak. Ezután a 2007. december 17-i adórendelet 9. cikkében, majd a 2008. december 15-i, a 2009. november 9-i, a 2010. december 20-i és a 2011. december 5-i egymást követő adórendeletekben valóban bevezettek egy kifejezetten Brüsszel város hirdetési felületeire irányuló adómentességi rendelkezést (51).
Ezt az ellenőrzést a korábbi időszak (2009–2017) egésze tekintetében is elvégezték, és a belga hatóságok, valamint a JCD magyarázatai nyomán (lásd a (196), (214) és (215) preambulumbekezdést) a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az analitikus könyvelés eleget tesz a 2006/111/EK irányelv követelményeinek, és a túlkompenzáció hiányának ellenőrzése (lásd a fenti 1. táblázatot) megfelelően végzett könyvelés szerinti elkülönítés alapján történik. A túlkompenzáció hiánya (285) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály 49. pontjának értelmében "[a] tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy […] a vállalkozások nem részesülnek az ezen szakaszban meghatározott összeget meghaladó ellentételezésben". (286) A (272) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a JCD az eltelt időszak vonatkozásában nem részesült túlkompenzációban. Következtetés (287) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a JCD számára a Villo-megállapodás keretében biztosított támogatási intézkedések a Villo-koncesszió második módosító záradék elfogadását megelőző időszakának vonatkozásában – azaz a 2008. december 5-től 2018. március 29-ig terjedő időszak tekintetében – az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal.