Végtelen hosszan sorolhatnánk még a szerencséseket, de a sor azért sem lezárható, mert sosem tudhatjuk, hogy a szerelem mikor talál rá a művészekre a színfalak mögött!
2 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók"Minden mű önmagában kerek egész" – Interjú Ránki DezsővelBach azon zeneszerzők közé tartozik, akiknek a zenéjét különösen szívesen adja elő – mondja Ránki Dezső, aki a Concerto Budapest szeptember 24-i koncertjén a komponista két versenyművét játssza majd. A Kossuth-díjas zongoraművésszel ebből az alkalomból beszélgettünk.
Két kerek évforduló is kapcsolódik a koncerthez: Ránki Dezső idén ünnepelte 70. születésnapját, Liszt pedig éppen kétszáztíz évvel ezelőtt született. "Néhány évvel korábbi előhang után 1985-ben kezdtünk együtt koncertezni, már első alkalommal is Liszt-művet, a Mazeppa négykezes változatát játszottuk Lukin László tanár úr felkérésére. Azóta immár félezerszer léptünk fel közösen, a rengeteg itthoni koncert mellett Európa legtöbb országában, Amerikában és Japánban" – idézte a közlemény Ránki Dezső szavait. Hozzátette, hogy Liszt zenéje és személyisége mindig közel állt a szívükhöz, művei közös zenélésük egyik alappillérét alkotják. "A Via Crucis – melyet főművei közé sorolunk – négykezes változatát 1986-ban, a Faust-szimfónia korábbi, a legutóbbi időkig csak kéziratban létező kétzongorás átdolgozását 1990-ben mi mutattuk be. Beethoven IX. szimfóniájának nagy műgonddal készített kétzongorás átiratát is rendszeresen játszottuk" – fogalmazott. A művész kiemelte, hogy kezdettől fogva műsoron tartanak néhányat a szimfonikus költeményekből négykezes változatban, de mostanában jutottak arra az elhatározásra, hogy mindet megtanulják.
Ám erre a legnehezebb válaszolni is. A h-moll szonáta ezúttal talán kevésbé mutatta mefisztói arcát, és többet hallhattunk akár Margitból, akár Faustból. Vagyis nem annyira különféle világszemléletek, princípiumok vitáztak egymással, sokkal inkább egyetlen portrét jártunk körbe több oldalról. Igazán férfiasan jöttek a dübörgős felkiáltójelek és az átélt kérdőjelek, de az idézőjel – hogy a központozásnál maradjunk – kevéssé jellemezte a szonátát. A fugatóban hiába kerestük a kacajt. És hiába sikerültek technikailag könnyen a legnehezebb részletek is, ez súlyos könnyedségnek tűnt. Ránkival és lemezre is rögzített előadásával mindez összhangban áll, mégis úgy éreztem, mintha ezúttal a nyolcvanas évek idősödő Lisztjének művét hallottam volna. Ami persze nem hiba, sőt kimondottan izgalmas csemege. Ebben az értelmezésben a nagyon finoman adagolt női princípium adta a megváltás élményét, pl. a 711-es ütemmel kezdődő Andante sostenuto vagy a mű legvégének éteri hangzatait hallván. De hogy ez az értelmezés nem mindenki számára "jött át", azt jól érzékelteti, hogy ezúttal elmaradt az a viharos taps, melyet Ránki koncertjein megszokhattunk.
Ránki Dezső zongoraestjével folytatódik az MVM Koncertek; a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében szeptember 27-én Schubert és Debussy darabjait hallhatja a közönség. A kétszeres Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Ránki Dezső koncertjét szünet nélkül, egy részben rendezik meg. A műsoron Franz Schubert a-moll szonátája és 4 impromptuje, majd Claude Debussy Gyermekkuckó és Metszetek című szvitjei szerepelnek. A MVM Koncertek Zongora-sorozatának következő koncertjén október 24-én a Zeneakadémia Nagytermében Balázs János lép fel, majd a Müpában november 9-én Alekszandr Gavriljuk szólóestjével zárulnak a 2022-es év zongoraestjei. A 20. Jubileumi MVM Koncertek – A Zongora-sorozat programjában Bogányi Gergely, Grigorij Szokolov, Balázs János és Fazil Say koncertjei várhatók a Müpában 2023-ban. A koncertek a Zeneakadémián, a Magyar Zene Házában, a Festetics Palotában és a Bartók Emlékházban is folytatódnak jövőre. Bővebb információ pontos műsorokkal a honlapon olvasható. Jegyvásárlás: ITT
Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes zongoraestje, az MVM Koncertek – A Zongora-sorozat idei utolsó hangversenye november 24-én lesz a Müpában. Különleges koncerttel zárul a 2021-es év, és egy izgalmas, látványos koncerttel kezdődik Az MVM Koncertek – A Zongora-sorozat Müpa-bérlete a Bartók Béla Nemzeti vember 24-én Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraestjén Liszt Ferenc műveiből hallhatnak válogatást a szerző által készített négykezes átdolgozásban. A koncerten a Hősi sirató, a Tasso, az Orpheus és az Ideálok szimfonikus költeményeit hallhatják az érdeklődők. "Liszt zenéje és személyisége mindig közel állt a szívünkhöz, művei közös zenélésünk egyik alappillérét alkotják. A Via Crucis – melyet főművei közé sorolunk – négykezes változatát 1986-ban, a Faust-szimfónia korábbi, a legutóbbi időkig csak kéziratban létező kétzongorás átdolgozását 1990-ben mi mutattuk be. Beethoven IX. szimfóniájának nagy műgonddal készített kétzongorás átiratát is rendszeresen játszottuk. Kezdettől fogva műsoron tartunk néhányat a szimfonikus költeményeiből négykezes változatban, de mostanában jutottunk arra az elhatározásra, hogy tanuljuk meg az összeset" – írta Ránki Dezső.
A fesztiválon a Junior Prima Díjas Farkas Mira is önálló esttel lép a közönség elé. Fiatal tehetségek bemutatkozása mellett hárfabemutató koncertet is tartanak gyerekeknek. 2019. szeptember 21. (szombat), 19. 30 óra – Müpa, Bartók Béla Nemzeti HangversenyteremRánki Dezső zongoraestje – "MVM Koncertek – A Zongora 1-ben" Beethoven: Esz-dúr szonáta, op. 27/1, 6 bagatell, op. 126 (részletek), E-dúr szonáta, op. 14/1, Schumann: C-dúr fantázia, op. 17 Névjegy Ránki Dezső 1973-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként. 18 évesen nyerte meg a Zwickaui Nemzetközi Schumann-verseny első díját, ez idő óta koncertezik világszerte. Játszott többek között a Berlini Filharmonikusokkal, a Londoni Filharmonikusokkal, az amszterdami Concertgebouw zenekarával, a párizsi Orchestre Nationallal és számos neves karmesterrel, pl. Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel, Zubin Mehtával. 1985 óta Klukon Edit társaságában is koncertezik négykezes és kétzongorás művekkel.
"Liszt a zenekari változatok komponálásával egy időben készített kétzongorás kivonatokat, viszont évekkel, sok esetben 15-20 évvel később négykezes formába is öntötte őket rengeteg változtatással. Így igazi, csodálatos zongoraművek születtek. Hatalmas, örömteli és felemelő feladat ezeket a nagyközönség által jórészt ismeretlen változatokat eljátszani. Mindezt annak kapcsán is, hogy 2021-ben ünnepeljük Liszt Ferenc 210. születésnapját" – hangsúlyozta Ránki Dezső. Bejegyzés navigáció
Júniusban a tizedik Budapesti Wagner-napok műsorán A Nibelung gyűrűjének négy zenedrámája és a Wagner-életmű "kanonikus" darabjai közül a fesztivál története során első alkalommal csendül fel A bolygó hollandi című opera Kovalik Balázs rendezésében, James Rutherford főszereplésével, Fischer Ádám vezényletével. Koprodukcióban valósul meg többek között a Nemzeti Filharmonikusok Richard Strauss-sorozatában egy világszerte ritkán hallható mű, a bibliai történetet feldolgozó József-legenda Juronics Tamás látványos koreográfiájával, a Szegedi Kortárs Balett előadásában. A Budapesti Fesztiválzenekarral együttműködve az idei maratonon Stravinsky életművével ismerkedhetnek meg a nézők, a nagysikerű, félig szcenírozott operaelőadások sorában pedig a Varázsfuvolát mutatják be. Szeptemberben a Bridging Europe – Európai Hidak fesztiválján Németország és a német kultúra kerül fóemelkedő jelentőségű együttműködés lesz a Litván Nemzeti Opera és a Művészetek Palotája közös produkciója: Händel Nagy Sándor ünnepe című oratóriuma a vilniusi bemutatót követően félig szcenírozott előadásban lesz látható Budapesten.
2015-ben Igor Stravinsky páratlanul gazdag életművét ismerhetik meg az érdeklődők. A két intézmény együttműködésében létrejött, félig szcenírozott operaelőadások sorában a Così fan tutte, a Figaro házassága és a Don Giovanni után a 2014/15-ös évadban a Varázsfuvolát mutatják be. 2013-ban debütált a Bridging Europe – Európai Hidak elnevezésű fesztivál, amely minden évben egy-egy európai ország kultúráját állítja reflektorfénybe a stiláris sokszínűség jegyében, ízelítőt adva gazdag zenei múltjából és jelenéből. 2014 szeptemberében Németország lesz a középpontban. A jubileumi évad kiemelkedő jelentőségű együttműködése a Litván Nemzeti Opera és a Művészetek Palotája közös produkciója: Händel Nagy Sándor ünnepe című oratóriuma a vilniusi bemutatót követően félig szcenírozott előadásban látható Budapesten. A Káel Csaba rendezte produkció a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, valamint neves szólisták és Rolf Beck karmester közreműködésével valósul meg. Az MTVA és a Művészetek Palotájának együttműködése immár több éves múltra tekint vissza.