Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte: céljuk, hogy ne fordulhasson elő, hogy bármilyen kormány alatt minimálbér, garantált bérminimum alatt keressen egy pedagógus. Hogy jutottunk idáig? A Portfolio korábban megírta, hogy az elmúlt években drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután hét éve a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Eközben azonban a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, sok százmilliárd forintos mozgásteret teremtve a büdzsében, amit a kormány nem is rest kihasználni, sőt jelentős hitelfelvétellel pörgeti még inkább a gazdaságot.
A szakszervezet elnöke azt mondta: jelenleg 12 ezer ember hiányzik a pedagógusrendszerből, és ebben nincsenek benne azok, akiket a koronavírus miatt kellett, illetve kell helyettesíteni. Kiemelte: ilyen leterhelt állapotban a pedagógusok nem tudják biztosítani azt az oktatást, amely a gyermekek alapjoga. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja elmondta: a pedagógusbérek már évek óta nem őrzik meg reálértéküket, azokat most is a 2014-es minimálbérhez igazítva számítják. Kiemelte: folyamatosan hallják a kormány részéről, hogy januártól "nekiállnak valamilyen béremelésnek". A sajtótájékoztatón többen is utaltak arra, hogy legutóbb, szeptember 29-én, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pedagógusok bérének rendezéséről. Ugyanakkor Nagy Erzsébet és a szakszervezetek több más képviselője is kiemelte: ennek a béremelésnek a mértékéről semmit sem tudnak. Arra kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is.
(mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógus-munkakörben - vagy bizonyos, a jogszabály által ezzel egyenértékűnek tekintett munkakörben - szerzett szakmai gyakorlat, és a II. fokozat megléte. fokozatban a legkisebb alapilletmény a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A kutató tanári fokozatba a pedagógus II., illetve pedagógus III. kategóriából is be lehet lépni. Alapfeltétel, hogy előtte tudományos fokozatot kell szerezni. További előírás legalább 14 éves pedagógiai gyakorlat, publikáció, vagy tanterv-, illetve tankönyvfejlesztő munkában való részvétel. A kutató tanár minimális alapbére a pedagógus I. alapbérének 220 százaléka. A már pályán lévőknek is minősítést kell szerezniük A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2013. szeptember és a 2017/2018-as tanév vége között megtörténik, az ezen időszak alatt vagy később belépők minősítése folyamatos. A minősítések sorrendjéről a nevelőtestület dönt, de először a gyakornokok és a legfeljebb 6 éve pályán lévők, valamint a vezetők minősítésének kell megtörténnie.
A béremelést a pedagógus társadalom egésze "harcolta" ki, így egyformán jár mindenkinek. Az életpályamodellt még 2013-ban, Hoffmann Rózsa államtitkársága idején vezették be. Az életpályamodell startjával egy meghatározott összegű, egyszeri béremelés járt volna. 2012 augusztus elsején rendelkezett erről egy módosítás, 30 nappal később azonban egy újabb módosítás jelent meg, amely már arról szólt, hogy 2013 szeptemberében ennek az összegnek csupán a 60 százalékát kapják meg a pedagógusok, a fennmaradó 40 százalékot több részletben csapják hozzá a bérükhöz. Ez évente átlagosan 7-10 ezer forint pluszt jelentett. Ennek az utolsó részletét kapják meg idén szeptemberben a tanárok - már akinek bizalmat szavaz az intézményvezető. Így tehát elképzelhető, hogy a 2012 végén beígért béremelést egyes pedagógusok nem kapják meg teljes egészében. Mendrey szerint a differenciálás ráadásul a tantestületek megosztását is eredményezheti, ami a tanítás minőségének rovására megy majd - alighanem mindenki el tudja képzelni, milyen lesz a hangulat a tantestületekben, ha az igazgató dönt arról, kinek emelkedhet a bére, és kinek nem.
Ugyanakkor a jelenlegi jogszabályok következetes áttekintése, egységes értelmezése, szükség szerint korrekciója is sokat segíthetne a helyzeten helyettesítések vagy kirándulásokhoz, táboroztatásokhoz kapcsolódó díjak kifizetése tekintetében. Amennyire fontos a pálya kezdete, legalább annyira fontos annak befejezése is. A pedagógusok munkájában gyakran okoz kellemetlenségeket a naptári év-tanév kettősség, ez érinti a nyugdíjba vonulást is. Egy ezt a kettősséget rugalmasan figyelembe vevő szabályozás szintén emelhetné a pálya presztízsét, akárcsak a nyugdíj mellett végzett nevelő-oktató munka lehetőségének rugalmas kezelése, ami a pedagógushiány szempontjából is fontos lenne. Az állami fenntartásba vétellel is megmaradt a fenntartói kör változatossága, nem csak egy állami fenntartó létezik. Nagyon fontos lenne, hogy az állami alkalmazottként dolgozó pedagógusok akár az illetményeltérítés lehetőségei, akár a pótlékok differenciálása, akár a fent vázolt lehetőségek alkalmazása szempontjából kiszámítható és egységes rendszer részesei legyenek.
Ha továbbra is vetítési alapban gondolkodunk, akkor annak automatikus változtatása más elven is elképzelhető. A kezdő pedagógusbér jelenleg a vetítési alap 180-200%-a (amennyiben az intézmény nem alkalmazza az Nkt. 65. § (1a) bekezdése szerinti differenciálást), innen indul a többi, magasabb kategória. Az NPK egyik, úgymond minimális elképzelése a vetítési alap automatikus, inflációkövető emelése. Ha ez megvalósult volna, vagy most megvalósulna, az a 2014. januári illetményhez képest kicsit kevesebb mint 7%-os emelést jelentene (3. melléklet), ami összesen a négy év alatt kevesebb, mint a garantált bérminimum idei emelése. Vagyis az automatikusan inflációkövető vetítési alap nem oldaná meg a problémát, de valamelyest lassítaná a helyzet romlását. A diplomás átlagbért követő pedagógus illetmény Teljesen más viszonyítási alapként felmerül a diplomás átlagbér is. Ehhez azonban több dolgot is tisztázni kell, enélkül elég nehéz számokat mondani, összehasonlításokat végezni. Először is azt, hogy mit értünk diplomás átlagbér alatt.