Április 23. A büntetőjogi mediáció és a közösség kiengesztelésének gyakorlati tapasztalatai Magyarországon. Előadó: Hatvani Erzsébet 11. Április 30. A büntető populizmus Előadó: Gönczöl Katalin 12. Május 7. Írásbeli dolgozat Irodalom: Arthur Koestler (1999) Egy mítosz anatómiája. Az akasztásról. Osiris, Emile Durkheim (2000) a szociológia módszertani szabályai. (In. Szociológiai Irányzatok a XX. század elejéig. Szerk. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum kiadó. 272-313. o. Michel Foucault (1990) Felügyelet és Büntetés. Gondolat. Fegyelmezés és büntetés, a büntetés "morális" alapja. 273-279. és 315-370. Nils Christie (1991) A fájdalom korlátai. Európa Könyvkiadó. David Garland (1990) Punishment and Modern Society. Clarendon Press. Oxford. David Garland (2002) The Culture of Control, Oxford University Press, 1. fejezet: A History of the present 1-26. 23 Szmodis Jenő (2010) Egyes jogintézmények és jogelméleti irányzatok humánetológiai vonatkozásairól. Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII.
Az egymást érő fordulatok közepette sokszor nincs alkalom, mód egy-egy időszakot lezárni, értékelni, mégis fontos, hogy – akár így utólag – megpróbáljuk áttekinteni, hogy a korábbi gazdasági folyamatok kezelése milyen eredménnyel tudott megvalósulni. A rendszerváltozás időszakában Magyarországon rendkívül pozitív folyamatok látszottak beindulni. Gazdasági mutatóinkban megmutatkozó eredményeinket az ír példával egy lapon említve, "magyar modell"-ről beszéltek. Azonban ahogy Lentner Csaba is rávilágít, a tizenöt éves átmenet fenntartotta a külső kitettséget és sebezhetőséget, a nemzeti érdekérvényesítő képesség gyengesége miatt. 21 Gazdaságpolitikai szempontból a politikai váltógazdaság ciklusait követő inflexiós pontok rajzolhatók ki, amire persze hatással lehet az is, hogy a világgazdaságban is mintha a magyar választások ciklusainak – és még inkább a politikai irányváltásoknak – határait követték volna a krízishelyzetek: elég, ha az 1998-as orosz válságra, vagy a 2008-ban kirobbant, de hazánkra, némi késéssel, hatást kifejtő jelzálogpiaci válságra gondolunk.
:) -55% Hargita Árpádné A könyv szerzője egyike annak a négy szakembernek, akik a kezdetektől fogva részt vettek abban a sor.. Eredeti ár: 4, 500 Ft Könyvudvar ár: 1, 990 Ft 2, 510 Ft-os megtakarítás! :) Nettó ár: 1, 895 Ft Borlói Rudolf Borlói Rudolf negyedszázadon át a gyakorlatban foglalkozott társadalombiztosítási témákkal, kiemelte.. Eredeti ár: 3, 500 Ft Štefan Kassay Az Irányítás című kiadói sorozatban a tervek szerint fokozatosan jelennek majd meg az egye.. Eredeti ár: 8, 000 Ft Könyvudvar ár: 3, 990 Ft 4, 010 Ft-os megtakarítás! :) -81% Polónyi István A hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni 20 éve, oktatásgazdasági és oktatáspolitikai nézőpontból.. Eredeti ár: 3, 200 Ft Könyvudvar ár: 590 Ft 2, 610 Ft-os megtakarítás! :) Nettó ár: 562 Ft -69% Rab Virág A könyv a nemzetközi és magyar gazdaságtörténet két háború közötti időszakát vizsgálja rendhagyó mód.. 2, 210 Ft-os megtakarítás! :) -33% Magyarország a 21. századi iskolázottsági és innovációs versenyben A tudásgazdaság a gazdaság fej.. Eredeti ár: 3, 000 Ft 1, 010 Ft-os megtakarítás!
Above all this we must look for the answer to "Quo vadis"? We use a macroeconomic approach while introducing structural changes and observing the social impact of our lately challenges. A modern kor államai, a nyugati értelemben vett demokráciák válságukat élik. Talán több értelemben is, így az okok nem kizárólag gazdasági tényezőkre vezethetők vissza. A technológiai fejlődés, minden áldásos hatása mellett, átformálja a polgárok mindennapi életét. Létrejött egy globális tér, amelyben a határok egyre inkább elmosódnak, és ez magára a társadalmi berendezkedésre is komoly hatással lehet. Mindeközben a növekvő egyenlőtlenségek – és a szintén globalizálódott konfliktusok – új feszültségeket generálnak, ez indokolhatja a társadalmi együttélés új alapokra helyezését, újragondolását is. A nemzetállamok rendszeralkotó elemei belső együttműködéseinek fejlesztése és a hosszú távú fenntarthatóság eléréséhez feltétlenül szükségesek az államon és piacon kívüli, nonprofit alapokon működő kapcsolatok kiaknázása az egész társadalom javára.
A kormányfő jogállása, a miniszterelnöki hatalom, a kormányfői jogok: a) a rendszerváltás előtti helyzet, a jelenlegi alkotmányos helyzethez vezető út, a miniszterelnök helyzetéről, illetve a kormányfői jogokról általában, b) az egyes kormányfői jogok vizsgálata: a kormányprogram összeállítása, a kormányalakítás, az államtitkári kar kialakítása, a kormánypolitika irányának 17 meghatározása, az utasítási jog, a kormányfő helyettesítése, szervezetirányítási jogok, szabályozási jogkör és a kormányt helyettesítő jogkör. A miniszterek helyzete: a) a miniszterek egyenjogúságának kérdése, b) a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői (a tárcák súlya, politikai háttér, személyiség, miniszterelnökhöz fűződő viszony, koalíciós szempont, kabinettagság és kabinetvezetés). A kormány testületi működése: a) miniszterelnöki hatalom – testületi döntéshozatal, a döntéshozatali eljárás, b) a döntések előkészítésének folyamata és intézményei: államtitkári értekezlet, kabinetek, szakmapolitikai egyeztetés, illetve az informális fórumok.