Vizuális képként tárolódik, erős benyomást tesz a hosszú távú emlékezetre, téri ingerként hat, átlátható, érzékelhető benne az egész-rész viszonya, rugalmas, bármikor kiegészíthető, változtatható, segíti az egyéni gondolatmenet szerveződését. A gondolattérkép felhasználási területe igen sokféle: segít a tanulásban, a megértésben, előadás megtervezésében, szervezési, tervezési feladatokban. A térkép készítés megtanításának lépései: a fogalom meghatározása; a kulcsszó megtalálása; a kapcsolatok meglátása és megértése; a térképkészítés szabályainak megismerése; grafikus rendezők elsajátítása. A gondolattérkép készítésének szabályait az ábra is jól szemlélteti. A vízszintes irány a vizuális mezőnek felel meg, ezért a papírt fektetve kell használni, a nyomtatott betűk használata képként tárolódik az agyban. A kulcs- és hívószavak vonalakra kerülnek, melyek hossza a szavak hosszával megegyező legyen, és ferdesége ne legyen 45'-nál nagyobb. A változó nagyságok, vonalvastagságok, nyilak segítik a hangsúlyozást, kiemelést.
A szövegmondási gyakorlatok a beszéd-, kommunikációs-készség fejlesztésének is hatékony eszközei. A csöndgyakorlatok a vizualizációt, a belső képekkel való munkát, a képzeletet is fejlesztik. A papír-ceruza, a megfigyelési és ritmusgyakorlatok a szem-kéz koordinációt, a ritmikus szemmozgást, s bizonyos gyakorlatok a szem fixáció-szélességének növelését is elősegítik, mely az olvasási készség hatékonysága miatt is jelentős. Olvasás és szövegfeldolgozás "Ezek a jó emberek nem is sejtik, mennyi munka és idő kell ahhoz, hogy megtanuljunk olvasni. Ami engem illet, én erre 80 évet fordítottam, és még mindig nem mondhatom, hogy tökéletesen elértem a célom" -írja Goethe. Dr. Tóth László így vélekedik "Az az ember, aki nem olvas, menthetetlenül kirekeszti magát a civilizáció vívmányaiból, emellett, ma már kevés olyan munkakör létezik, amely ne igényelne több vagy kevesebb olvasást. " Az olvasásnak többféle típusa létezik: az olvasáselsajátítási olvasás, a tanulás céljából történő olvasás, az ismeretszerző olvasás, a funkcionális –mindennapi- olvasás, a szórakozási célú olvasás, áttekintő –tájékozódó- olvasás, korrektúraolvasás -javító-ellenőrző céllal.
Minél több ilyen élménnyel gyarapszik egy tanuló, annál nagyobb lesz az önbizalma, annál biztosabban fog állni a lábán. Mindent meg kell tennünk azért, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulók lépjenek ki az iskola kapuin. Olyanokat, akik önismeretük révén biztonsággal el tudják dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik, milyen lehetőségekkel és korlátokkal kell számolniuk, mikor érdemes kockázatot vállalni, és mikor szükséges ezek elől kitérni, miképpen lehet a kudarcok után újrakezdeni a próbálkozásokat. TANULÁSMÓDSZERTAN _______________________________________________________ 799 A tanulás során olyan tulajdonságok fejlesztésére nyílik lehetőség, mint a rendszeresség, kitartás, alaposság, önállóság, akaraterő, rendszeretet, szorgalom. Tanulási szokások kialakítása "A tanulás megtanulás alapkövetelmény. Megfelelő tanulási minták, szokások, rendszerek birtokában hamar tudunk dönteni arról, hogyan kell a leggazdaságosabban tanulni egy adott helyzetben. "
Füzetüket rendesen kell vezetniük. Mire való az iskola? Tevékenységek: szövegalkotás írásban prózai szöveg megtanulása felolvasás páros megbeszélés javaslatok megfogalmazása kérdőív kitöltése, értékelése lényegkiemelés szövegreprodukció szövegmagyarázat törekvések megfogalmazása vita lazító testgyakorlatok relaxáció Mire való az iskola? Feladatok, gyakorlatok: Memoriterek megtanulása. Levél írása egy távoli ismerősnek az iskoláról. Vita az iskola szükségességéről, céljáról. Önvizsgálat kérdőív segítségével. Szöveg olvasása a tanuláshoz szükséges belső feltételekről (fáradtság, eltökéltség, akarat, kitartás). Gyakorlat (saját íróasztal berendezése). Tanácsok rögzítése írásban és rajzban. Elmélkedés. Lazítás. Példa feladat: Vita az iskoláról a szülők, a diákok és tanárok között. 1. Csoportalkotás: háziállatok, vadállatok és növények képeivel. Mindenki hátára kerül egy kép, amelyről ő nem tudja, hogy mit ábrázol, de a többiek megnézhetik. Mindenki 2 kérdést tehet fel a csoport összes többi tagjának a hátán viselt képről és ebből kell kitalálnia, hogy ő ki.
Leírás és Paraméterek Miről szól ez a könyv? A tanításról és a tanulásról, 200 oldalon. Meghatározza a tanulásmódszertan fogalmát, ismerteti, hogy milyen feltételei vannak a tanulásnak, bemutat hatékony tanítási módszereket, az egyéni bánásmód érvényesítését, tanulást segítő technikákat, jó tanulási szokásokat. Foglalkozik személyiségfejlesztéssel és képességfejlesztéssel (kognitív képességek és szövegértő olvasás). A szemléletességet táblázatok, ábrák, képek segítik. Tartalmaz a tanórákon alkalmazható gyakorlatokat, feladatokat. A cím fedi a tartalmat, itt minden példa a tanítóknak, a tanítókról szól a kisiskolások életkori sajátosságaihoz, tananyagához igazítva közérthetően megfogalmazva. Az egyes szakterületekhez kapcsolódva neves szakemberek téziseit, véleményét idézem, amelyekre érdemes odafigyelni, amelyek meghatározták a munkámat. Negyven év tapasztalatát gyűjtöttem össze, írtam le, melyeket a gyakorlat szült, és számomra hasznosnak bizonyultak. Szerepelnek benne aktuális témák, új pedagógiai irányzatok kínálta lehetőségek és módszerek, és részletes ajánlott irodalom, a könyveken túl internetes forrásokat is ajánlok.
Aki téveszt, kiesik. A játék kétirányú figyelemosztást igényel: az üzenet vételére-adására és a soron következő mondatra egyaránt kell figyelni. Változatok: A, hosszabb mondatokkal játszani, B, kérdések és feleletek váltogatásával C, sorokra bontott verssel, D, harmadik irányú figyelem osztást igénylő szöveggel, pl. fokozatosan emelkedő hangerővel, egyre dühösebben, esetleg egyre kedvesebben mondani a szöveget. E. négynél több mondattal játszani. BUMM Idő: 5-10 perc Eszköz: - Létszám: 10-15 fő Megjegyzés: ideális játék vonatra Elkezdünk egytől számolni sorban úgy, hogy mindenki csak egy számot mond. "Bumm"-ot mondunk minden olyan szám helyett, amely hárommal osztható (3, 6, 9, stb. ), vagy a hármas számjegy szerepel benne (pl. : 13). Aki háromszor ront, kiesik a játékból. (A számolás menete tehát: 1, 2, bumm, 4, 5, bumm, 7, 8..... ) Természetesen nem csak hárommal, hanem más számokkal is lehet játszani (pl. :7). TAPSOS BUMM Idő: 5-10 perc Eszköz: - Létszám: 10-20 fő Az egész csoport körben ül és ütemesen tapsol.
Az olvasás a kultúra birtokbavételének az eszköze. Az olvasás sebességének növelése. A szövegértés képességének fejlesztése. TANULÁSMÓDSZERTAN _______________________________________________________ 802 A helyes szemműködés kialakítása segíti az olvasás sebességének növelését, az pedig az olvasás hatékonyságát növeli. Feladatok: Jelkeresés, jelfelismerés: Az olvasottak pontos megértése érdekében olyan gyakorlatok, melyek során ismétlődő jeleket, betűket, szótagokat, szavakat, szókapcsolatokat kell a gyerekeknek minél rövidebb idő alatt megkeresniük, megjegyezniük. A nagyobb pontosságú olvasás fejlesztése végett az alábbi gyakorlatokat végeztetjük: szókeresés, hibakeresés, hibajavítás, szómagyarázat, szóalkotás, szinonimakeresés. Az olvasási tempó gyorsítása, a gyors szemmozgás érdekében a következő típusú gyakorlatok használatára van szükség: perifériás látást fejlesztő gyakorlatok, látószög növelő gyakorlatok, fixációszélességet növelő gyakorlatok, szemműködést fejlesztő gyakorlatok. TANULÁSMÓDSZERTAN _______________________________________________________ 803 6.
Két fő emlékezeti típust különítünk el aszerint, hogy a megjegyzésben melyik érzékszervi modalitás játssza a főszerepet. A vizuális típus, mindent a látása útján fogad be, ezért fényképszerű emlékezésnek is szokták nevezni. A vizuális emlékezeti típusú tanuló a dolgok összefüggéseit a szemével is érzékeli, az ábrák, grafikonok és a jegyzetelés, a vázlat segítik a megjegyzésben. Az auditív, hallási típus a hallottakra, az előadásra, hangos olvasásra emlékszik jobban. Az auditív típusú tanuló emlékezetében hangok, ritmusok, szótagok ragadnak meg. Megfigyelések szerint jobb asszociációs készséggel rendelkeznek, jó összefüggéslátók, s pontosabban rendezik az információkat, mint a vizuális emlékezeti típusba tartozók. Bár a vizuális típus gyakoribb, ez nem mindig adottság függvénye, inkább kényszerű megszokás eredménye. Hiszen az ismeretszerzés legfontosabb eszköze még ma is az írott betű. Ezért a hallási és motoros emlékezeti típusú egyének hátrányban vannak a vizuálissal szemben. A felidéző képesség, az előhívás tényleges folyamatában tükröződik a megtanulandó anyag.